Felismerés! (megvilágosodás)

Évtizedek óta nem jutunk sehová.

Kedves barátok, ismerősök irásait, megosztásait lapozom unottan tovább, Magamban dörmögve. Ez még mindig erről beszél. Még mindig csak itt tart?
Újra és újra ugyanazokat a köröket futják. Ic(i)ke picike, se előre se hátra.

Persze tudom, hogy többet tudnak, de mégis mindig ugyan az. 1989.es alkotmány, alkotmányozás, rendszer váltás, fuj ...oldal.  Ananukik, galaktikus konföderáció, Icke, gyíkok, kőművesek. Magyar az aki annak vallja magát, de megtalálták a magyar gént alsó középső Ázsia belsejében is 5000 évre visszamenőleg.

És újra, és újra. és újra.

Miközben egyre kevesebbet mutatunk meg önmagunkból. Arctalan nemzedék, személyiségi jogok, amik akadályozzák hogy megismerjenek, miközben a nagy testvér úgy is mindent lát.

Akkor kitől is véd az anonimitás?

Ahhoz hogy előrébb jussunk ismernünk kell egymást. Tudnunk kell a másik kicsoda, hol tart, miről lehet vele beszélni.

Egy új rendszer kell, ahol nem elrejtjük magunkat, hanem megmutatjuk kik vagyunk. Azok akik elől bujkálunk úgy is tudják. 

Ehhez kéne akarat. 
Olyan emberek, akik segítenek elnevezni a dolgokat, pontosabban segítenek nevén nevezni a dolgokat. Hogy a fehér fehér legyen, a fekete pedig fekete. És akik vállalják magukat, hol tartanak, mihez és mennyire értenek.
És akkor eljutunk odáig, hogy nem mindig a kisiskolásoknak szóló szöveget osztjuk, és olvassuk, hanem lehet hogy az észt is.

Szóval kinek van kedve vállalni magát? :) 

Mindig érdemes visszatérni, és onnan indulni, ha már egyszer elrontottuk. 
Ha minden átka a nyilvántartás, nézzük meg, mi volt a személyi igazolvány előtt.
Hogy hívták egymást az emberek. Hogy Ismerték meg egymást.

"Nagyivó Kövér Csaplár Konrád" vajon ellenkezett, vagy elfogadta a nevét, mert ő bizony az volt.
(126 kg volt, s neki külön 3 dl-es pohara volt. Néha úgy. berúgott, csak úgy tántorgott. )

Bizony elfogadta önmagát.
ÉS ide most kimásolom a Zirci névjegyzék jelöléseit, ami alapján hivták az embert.

V= vezetéknév /családnév/
K =  keresztnév /utónév/
R ragadványnév
B becenév
G gúnynév
NOS =  névcsúfoló
sz  szőlítónév
c cím /rang, kitüntető név..
Mb = megkülönböztető betűjel
E = egyéni ragadványnév
Ö = öröklött ragadványnév
I = ismeretlen




Zirci Aranyozó Munkástestvér Sejder György /RRR/V/K/.
Munkaszolgálatos Zsidó Baumel Gábor /RR/V/K/.
Nagybőgős Ószeres Szórádi Józsi Bácsi  /RR/V/B/SZ/.
Nagyesztergári Köznemes Földbirtokos Fajszi Ányos Farkas /RRRR/V/K/. A "Fajszi" - az előnév lehet!?
Nagyivó Kövér Csaplár Konrád /RR/V/K/. 126 kg volt, s neki külön 3 dl-es pohara volt. Néha úgy. berúgott, csak úgy tántorgott.

"Ármány a rossz szellemek eleje, fejedelme pedig látván, hogy az emberfajzat törvényt
követ így szóla:
- Amíg az embemek nem volt törvénye, nem volt mit megszegnie, de nem is jutott
előbbre ISTEN felé. Most meg lám, gyalulkodik, nyesekedik, hogy ISTEN hathasson általa,
ő meg ISTEN által, AHHOZ emelkedvén."

Aki gyermeki ártatlanságban él, az se feljebb se lejjebb nem tud jutni. De ha eljön a felébredés pillanata,
eljön a felelősség vállalás ideje is.  A felnőtté válás ideje.
Az első ünnepet, annak a pillanatnak az emlékére üljük, amikor felismertük - megismertük feladatunkat.
Amikor megtudtuk, hogyan kell cselekednünk, hogyan kell élnünk ahhoz, Istenhez emelkedjünk, hogy EMBER-ek legyünk.

Ekkortól van útmutatás arra, hogy mit is tegyünk.

És hogy mit tegyünk?

MI kezdetektől az EGY teremtőhöz szóltunk, ha Istennel dolgunk volt, de Isten mindenkihez a magának való módon szól.
Igy férfihoz férfiként nőhöz pedig nőként.

" Ha pedig az ősök tanácstalanok valának, hogy kihez is fordulhatnának bajaikban, ISTEN, a
teljességes ISTEN nevét hívták, akit TENGRIT-nek is neveztek a három ősök. Mert ISTEN,
az igazi, régi nagy ÖREGISTEN nem más, mint NŐ-ISTEN meg FÉRFI-ISTEN egységben együtt, egységesen miképpen a nő meg férfi is együtt az ember."

És igy szólt ősapánkhoz, Gőnüz mikor kérdezte.

"S íme, csodák csodája,
a Napból sasmadár szálla alá,
és szóval szóla, embernyelven:

"Isten éhező szája az éhező,
Isten szomjazó szája a szomjazó,
lsten fázó teste a meztelen,
Hajléktalan Isten a hajléktalan.
Védtelen Isten a védtelen,
Üldözött Isten az üldözött,
Elárvult Isten az árva,
Bánatos Isten a bánkódó,
Beteg Isten a beteg.

Etesd ezért az éhezőt,
itasd a szomjtól gyötörtet,
adj ruhát a didergőre,
a hajléktalant födél alá vedd,
védelmezd a védtelent,
óvjad az üldözöttet.

Árvának apja-anyja légy,
vigasztald meg a bánkódót,
ápold, gondozd a beteget.
Mit emberrel cselekszel,
Istennel cselekszed azt.

Az Ég harasztján nem fogan meg,
nem ereszt gyökeret semmi szóbeszéd,
ottan csak tetteid hagynak nyomot!"
"

És így szólt Ősanyánkhoz, Ukko mikor kérdezte.

"Hajlékok fejedelme az asszony.
ő a tűzhely királynője.
Akit beenged, az beengedtetett,
akit kizár, az kizáratott.
Házasságban a nő meg férfi szüleiktől
külön váljanak, külön család legyenek,
de ha az öregekkel laknak együtt,
lakjanak a lány családjával,
mert a nő a virág, a férfi meg a virágpor.
Nem a virág szalad a por után, a por száll a virágra.
Az étkezés rendje pedig ez:
elsők a gyerekek, azokat követik a betegek, bénák,
őket az öregek, öregeket az asszony,
végül pedig a férfi következik, ha nem lehet dúskálni.
Mert ez az ínséges idők törvénye.
Ha mindenkinek jut bőven, e sorrend fölborulhat,
mert nem az ember van a törvényért,
hanem a törvény az emberért."

Mert a törvény önmagában vak, a szeretett pedig gyenge.
" Az igazság és irgalom törvényei valának ezek."

"Ama lakoma vala pedig
az első áldomás, az első ünnep. Ezt az emberek megismételték, Istenre emlékezvén, évről
évre, századról századra, ezredévről ezredévre. Ez volt a törvény ünnepe."

Így mi is megtartjuk, február 2-án Vasárnap.
Írjál rám, ha szeretnél jönni.

(Az idézetek Máté Imre Yotenrit II. c könyvéből származnak)

Kikerülhetetlen az európai világkép megértéséhez, megérteni hogy egy háború folyik felettünk és közöttünk.
Egy háború, ahol a megtévesztés és a hazugság az úr.

Európában, több tízezer éves az emberi civilizáció. Egymásból nőttek, egymásra épültek, elkalandoztak és visszatértek. De gyökereikhez ragaszkodtak.
Kelta, Görög, Avar, Római, Germán, Hun. Viking, Magyar. Népek, nevek. De a lényeg egy. A teremtő és az ember között egy elévülhetetlen kapcsolat van. A létezés-természet közös törvénye, ahol szükségünk van egymásra, és részei vagyunk az egésznek. Ez a szövetség biztosította, hogy tudtuk, a Teremtő, és az Isten(ek), egy láncolat tagjai ahogy az ember is. Így a mi tetteink hathatnak feléjük, ahogy az övék felénk. És a tetteinknek következménye van.

De mindenek eredeténél ahol született a lánc, lett a láncon kívüli. Aki nem része a teremtésnek, nem része a természetnek. Aki szabadnak mondja magát, és mindenkit bujtogat a lánc levetésére, pedig a láncon kívül semmi nincs. Ő a semmi ura, aki valaminek hazudja magát.

A sivatagi szél sokszor sodor hazugságot. A délibáb, elkápráztatott egyszer egy lelket, és a szélben suttogó átok valósággá vált.
"Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: " mondták "Ádámnak?", és onnantól, aki ezt elhitte, vitte magával az átkot. Nem vétkezett, nem vétkes volt, és lett, hanem Átkozott.

Jézus az emberfia, a teremtés láncának részeként, emberként és Istenként, ment el tanítani. Átkozottak földjére ment, hogy eltávolítsa az átkot. Nem bűnbocsánatot osztott, hanem az átkot vette le.

Tetteivel, szavaival nem vitt mást, csak azt amit a teremtés során az ember megkapott, és amit Őseink éltek, és értettek. Nem a bűntől ment megváltani a világot, hanem azt átoktól az embereket.  Gyógyításai, démonűzései mutatták, hogy az emberből kiűzhető a rossz, és ha úgy viselkedünk ahogy a természet diktálja, szeretetben, jóságban, igazságban, az isteni rend szerint, nem árthat nekünk semmi rontás.

Tanítványai ezt vitték tovább. De az Ártó közbe lépet. Hamissá változtatta az igazságot, és igazsággá a hamisságot. Kiirtatta a tanítványok követőit, és a vértanúk néma testein épített várat, melyben már ő volt az úr.

Nyugaton mi vagyunk a teremtés láncolatának utolsó védelmezői. Mikor térdre kényszerült a szoknyások előtt a hős népek sora, mi maradtunk csak. 
Nehéz volt megszakítani a láncot. Nem is sikerült. A puszták, lápok, erdők, hadi táborok mélyén elszakíthatatlanul megmaradt az ősök és utódok közötti emlékezés. Ezért elvették szavainkat. Helyeseltek, ha szóltunk, és addig ismételgettek hamis tartalmakat, amíg elfeledtük az igazit.

Ezért mivel nem tudjuk mit jelent, kerüljük azokat a szavakat amik át lettek 'politizálva'.

Tudjuk, hogy az átkozott nem vétkes.
Aki átkozott arról le lehet szedni az átkot, lehet átoktalanítani.
Aki vétkes,  azt nem lehet vétkesteleníteni. Tehát a megoldás az hogy élj úgy, hogy ne vétkez. Ahogy a természet, és ahogy Jézus is mondta. Ha pedig vétkeztél, jóvá kell tenni. Vagy ebben az életedben, vagy máskor.

Tudjuk, hogy a kereszt mint szimbólum régebbi, mint Jézus születése.
Így aki Jézus útját követi, ahogy máshol is hívják, Krisztiánus.
A kereszténységet pedig mivel az nem a Krisztiánusokat jelenti, de sokan azt hiszik. Ne használd.

Én ne higgyük, hogy az európai "kereszténység", az egyenlő a távol-keleti Krisztiánussággal.
Ahogy Boldog Asszony se egyenlő Szűz Máriával.
És még sorolhatnám a példákat,
Mert az Európai őstudás azzal egyenlő, amit Jézus próbált meg elmondani,
és ami még él közöttünk.

Hát keressük meg!

"a csikósok régen csörgősbotot használtak. Ha ezzel egyszer megdobták a lovat, később elég volt már csak megrázni a csörgőjét, Figyelmeztetésére is hallgattak a csikók."

Mi a Fene a Mikulás?

- Miért hoz ajándékot?
- Miért Piros ?
- Honnan gyün?

Ami biztos, Nem Miklós püspök az igazi "Mikulás".

Réges régi időktől fogva, december elején az embereknek szükségük volt segítségre a sötétség végeérhetetlen éjszakáiban. Ilyenkor kellet a játék is, a varázslat is, hogy kis megkönnyebbülést, felszabadulást hozzon, mert a megnyúlt árnyak ki tudja mit rejtettek?

Így a sötét elhozta a sötét elleni harcost, a rémet akitől a szörnyek is félnek.

Láncos Miklóst!

Mit is tudunk róla?
" Az 1900-as évek előtt a városokban és a falvakban Miklós napon, december 6-án Láncos Miklós és a krampuszok házra jártak és ijesztgettek. Hosszú láncokat csörgettek és meg is verték a járókelőket. Ezen a napon az emberek még a házakból sem szívesen mentek ki. Ebben az időben a karácsonyra való készülődés háttérbe szorul ezen a napon, és a hangsúly a gonosz elűzésére terelődött.  A 18. század végén a gyermekek ijesztgetése miatt ez a néphagyomány betiltásra került, mert abban az időben nem a pirospozsgás kedves Mikulás járt hozzájuk házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető ” Láncos Miklós “, aki egyszerre jutalmazott és büntetett is. "
"Dunántúlon a "láncos Miklós" éktelen zajjal vonult végig a falun, hogy távol tartsa a gonoszt. "
"Csepregen a régiségben hosszú láncot csörgetett, megverte vele a járókelőket is.  "
"Szegeden pedig a német gyerekek annyira féltek tőle, hogy szinte elájultak."

Általam rekonstruált Láncos Mikós "járás"

"Falu járás ostorozással - lánc csörgetéssel"

Beköszöntés: (Láncos Miklós)

Rontom bontom csontom,
Csörgő, börgő láncos táncos.
Jó estét kíván Láncos Miklós.
Itthon van-e Jóska, András?


A gazda felel:


Itthon vagyunk, szívesen látjuk,
Szánkat rátátjuk.
András, Jóska, álljatok sorba!


Bent a szobában a Miklós mozgatja és megcsörgeti a láncot:

Rontom bontom csonkom,
Csörgő, börgő lánccal jöttem.
Van-e rossz gyerök a háznál?
Van-e jó gyerök a háznál?
A jónak kaláccsal,
A rossznak virgáccsal.

Régi / tudást , tanítást adok át tinéktek.
Ámbár, valójában csak ismételünk mindannyian mert ezeket réges- régen tudtátok , gyakoroltátok .

Minden vetés , gondolat egy döntés , minden aratás , cselekvés a vetéstől függ !

December havába átlépve és ettől számolva a Fény érkezését minden földi névnap , játék , szokások ismétlése ezek mind -mind felkészülés a Fény eljövetelére .

Én pedig a Láncos Mikós azért jöttem most hozzátok, fekete arccal, piros ruhában láncos bottal kezemben, mert

Fekete az arcom mert
Nem e világ szülötte vagyok, jó szellem, de fekete arcomtól fél az, ki rosszat tett a tűzre, mert láncos botommal jól megverem, kiűzöm belőle a rosszat, ártót.

A ruhám azért piros:
Mert december havában felvesszük a pirosra festett meleg vászon ruhát .
Ebben az időben kellenek a szín valós tulajdonságai és működnek is .

mert a piros szín : ahogyan Ti is tudjátok :
Gyógyító , pl : láz , fázós -fájós ízületek felmelegítése .más test részekre is nagy hatása van !! ...... .............
Kisseb entitások - démonok félnek a piros színtől , nekik a tüzet jelenti , ilyenkor menekülnek ettől , erről a helyről és a környékről
Mély szomorúságot felvidítja , bánatot elküldi .

Lánc ahogyan Ti mondjátok ez régen nem lánc volt , hanem arany , ezüst vagy más fém darabokat kötöttek a kézben lévő botra , menet közben ezek össze ütközve csörömpöltek , szép hangjuk volt a fémeknek .
Ez nagyon jó tér tisztító még ma is,ettől is félnek a gonosz lelkek.  ezt ne feledjétek.
(Ti is ügyesek vagytok készítsetek egy ilyen zenélő séta botot , és használjátok az ősi szertartásokon .
Ezzel megtisztelitek az Őseiteket !! Ősök hívásánál is használható , működik.)


Most mondjátok el, ami a szíveteket nyomja, beszéljetek velem , tudjátok titkotok nem kerül napvilágra , jó tanácsait betarthatjátok, - gyerekek a gyerek csínyeket bátran elmondjátok. Biztos manó bújt belétek, az vitt a rosszaságba.
(Láncos a rosszaságokat hallva, láncát rázza, kiijesztgeti Ármányt az Ármányoskodókból, és egyben tanácsokat oszt, segítséget ad)

A "gyógyultnak" mézzel készített falatka édességet adnak szülők.

A kívánságokat zöld levelű fa ágra amire szalag van kötözve lehet "rákötni."
(Ezt az ördögök adhatják a zsákokból ha vannak, vagy Láncos.)
A Kívánság ágakat át kell adni az Ősöknek
(ha van tűz akkor belevethetik, ha nincs akkor Láncos viszi magával)
Tűzbe vetni , mert Ők (az Ősök) tudják a dolgukat, mit tegyenek ezekkel a kívánságokkal ,
Meg kell kérni Őket erre a feladatra , úgy lesz.
Köszönet képen mézzel ízesített sütit tegyetek a tűzbe .

Földatyának ,
Földanyának
köszönjétek meg hogy annyi termést adtak
a hideg időre hogy bőven jut mindenkinek !!
Földatya
és Földanya örömmel adja a termését a gyerekeinek .


Láncos Miklós ezután megint megcsörgeti a láncot.

(A gazda pedig megköszöni a látogatást és megszeppent gyerekei nevében ő mondja,)

Jó gyerekek ezek: tudnak imádkozni, keveset tanulnak, sokat esznek.


Láncos Miklós Varázslása

Bűnök, vétkek, árulások
Minden gyarló gondolatok,
Láncos Miklós kézbeveszi
Tűzistennek átengedi.

Pusztulj tűzben minden bánat
Elkövetett sötét árnyak
Tisztuljatok gyermekeim,
Áldás, béke legyen ma itt.

Láncsörgéssel, huhogással elmennek.

Valahogy így:

Nem nyelvi, hanem filozófiai és morális bűn az amibe estek.
A magyarság pedig a szakbarbárság embertelenségétől ódzkodva keres más rokonokat magának.

Tudjuk miért nem Indogermán vagy árja nyelvcsoportról beszélünk, ha az indoeurópai nyelvekről akarunk beszélni?

Egyetlen oka van. Az erkölcs és a morál, ami a korai szóhasználatot felcserélte. Elvégre a germánokat büntetni kellet, az árjáságoságaiságaik miatt.

És mi miért hívjuk finnugornak a nyelvcsaládunkat?  Csak.

Na jó. lehet, hogy a magyart is büntetni kellet, a rebellisségeskedései miatt. de ennek ideje volna véget vetni, és tudományosan megközelíteni a dolgokat.

A nyelvcsaládokat jó esetben a legnagyobb lélekszámú - vagy legrégebbi népről aki ezt a nyelvet beszélte nevezik el.  Vagy területi elterjedése szerint.

Viszont olyan hogy ugor nincs is :(  Jó -ha kivágjuk a nyelvét a Jugorisztáni Hungariknak akkor még azt is mondhatják ugor, de ne dőljünk már be az erőszaknak.

Tehát a hagyomány szerint hívhatnánk a legnagyobb nyelveiről Magyar-Finn nyelvrokonságnak, vagy földrajzi elhelyezkedés szerint kárpát-európai nyelvcsaládnak is.

És ezek ellen, főleg a kárpát-európai nyelvcsalád ellen valószínűleg senkinek nem volna kifogása. Csak egy kis szakmai akarat és belátás kéne.

A történelmi tények azt mutatják, hogy a honfoglalásnak nevezett eseményben az államalkotásban 7 törzs vett részt, valamint az őslakosok, és két szövetséges türknyelvű törzs.

A jelenkor nyelvtudománya azt mondja, hogy ma Magyarországon 10 magyar nyelvjárás található, ami régebben 3 - 7 közigazgatásilag önálló országrészen helyezkedett el. 

Ezeknek az országrészeknek, a "magyar szövetségi egyesült államoknak" a felszámolása a királyi állam megalapításától folyamatosan történt. A legismertebb erőszakos beolvasztások, asszimilációk, Somogy ország, és Erdély beolvasztása véres polgárháborúval történt.

Az asszilmilizációban egyrétegűvé váló állam, először elveszítette rugalmasságát, majd később területének 70 % át.

A szeparáció viszont éppen ellenkező eredményeket okoz. 

A Magyar királyi állam területén a tót kisebbségként számon tartott népcsoport, erejének növekedésével önálló nyelvjárásokat, népet, és államot alapított. 
A magyar közbeszéd tótnak nevezte államalapítás előtt a horvát, szlovák és szlovén nyelvjárásokat beszélőket.

A tót konglomerátumból először a horvátok váltak ki, majd később nemzet és államalkotó népként a szlovének, és s szlovákok is. Ahol a nyelvjárások közötti különbség nem haladja meg, a magyar nyelvjárások közötti különbséget, csak az állam akarata lehetővé tette számukra az önazonosság felépítését, és megerősítését.

Így a tapasztalatok alapján elmondhatom hogy az asszimiláció hosszútávon az önazonosság gyengülését, és ezzel együtt az érdekképviselet gyengülését hozza, míg, a szeparáció az önazonosság erősödését, és ezzel együtt a nemzeti érdekképviselet erősödését, valamint a területi autonómiát, és teljes függetlenedést eredményezheti, önálló állami megnyilvánulásokkal. 

A székelyek mint önálló nyelvjárás, és mint történelmi államalakulat, minősíthetők a Magyar nyelvcsaládon belül külön népnek. Ennek megtagadása, és az asszimilizációs kísérlet gyengíti nem csak a kis-magyarország területén élő székely népesség lehetőségeit, hanem hosszútávon az őshonos területeik elvesztését is okozhatja, mivel az asszimilizációs nyomásra vagy a székely, vagy a magyar kultúrájukat veszítik el.

A magyarság számára létfontosságú, hogy az évezredes a központi abszolutizmust szolgáló asszimilizácisós nyomást csökkentse, és újra megerősítse a nyelvjárásokban fenmaradt tagközösségeket, visszatérve az abszolutikus álamszemléletből, a szövetségi berendezkedés sokkal hatékonyabb formájához.

Így a magyarságra is mint népközösségre kell tekinteni, amit több "törzs" összefogásával született, és Szövetségében érte el fénykorát.
És ezt a "fénykort" újra csak egymás tiszteletével, önrendelkezésének, és önazonosságának elfogadásával lehet visszahozni.

Első lépésként támogatnunk kell, Székely néprészünk önazonossági törekvéseit. 
És akkor a Magyar nyelv és népcsalád megerősödhet.

Ez az egység útja, nem a közös akolba terelés.

Érdekes állat a fehér medve. Egy új faj. Nem albínó, nem öregségtől fehér. Hanem egy megoldás a megváltozott világra.

Ahogy fogynak a jégtáblák a jegesmedvék dönthetnek, éhen hallnak, vagy beljebb merészkednek a szárazföldek síkságaira.

Tudtad, hogy a magyar nyelvtani szabályokat migránsoknak alkotta egy szabadkőműves gárda ?

Tudtad, hogy a nyelv védők komoly harcokat folytattak a helyes nyelvtani szabályzat elfogadtatásáért és veszítettek?

Tudtad, hogy a jelenlegi nyelvtan kiherélte, lebutította a magyar gondolkozás és kifejezés rögzítésének a lehetőségét?

Azt mondod ez nem igaz?

1. A magyar nyelv szabályait a Kazinczy "nyelvújítói" alkották meg a Földi féle” nyelvtankönyv alapján ami kiinduló pontja lett Kazinczyéknak.
A Földi féle nyelvtankönyvről pld. Kovács Ferenc állítja „A Nyelvkönyv nem magyarok, hanem idegenek számára íródott” (1991: 421)
és ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy Kazincy féle nyelvújjítók vezető 12-jéből 9 szabadkőműves-illuminátus tag volt és egy szimpatizáns.
Tehát: Egy szabadkőműves gárda alkotta meg a korabeli migránsoknak egy magyar nyelvkönyv alapján, a jelenlegi nyelvtanunk alapjait.

2. A Kazinczy féle nyelvrombolás ellen komoly nyelvészeti tábor jött létre akik a Debreceni Grammatikában foglalták össze nyelvtani alapjuk tételeit. Erről tanulhattál is az iskolában ahol a nyelvújítást jó szokás szerint háborúvá változtatták, ahol "Kazinczy tudatosan kirobbantotta azt a háborút, amelyben annak kellett eldőlnie, hogy a magyar nyelv fejlesztése a nyelvőrzés vagy a nyelvújítás elvei alapján történjen."
És mit ad isten ezek közül a "nyelvőrzők" között csak elszórva találunk szabadkőművest.

3. És bizony ám. Amit most magyar nyelvként tisztelünk, azt kiherélték. Kazinzy szerint "a köznép (tehát a magyar néptömeg) az ő szemében a tudatlan jobbágy tömeg volt, ennek nyelvét normává emelni durva provincializmus." így aztán nem volt gond, ha "a„követgető szókat” is az esetek közé számlálnánk, akár tízzel is megnövel¬hetnénk azok számát, de célszerűbb megmaradni a szokásos esetek mellett: " alapján tizesével húzták ki nyelvünk fogait, mert minek az.

Tudtad, hogy vöröset látok, ha valaki a gondolatok megértése-megvitatása helyett nekiáll a helyesírásra hivatkozva hepciáskodni? Ha nem a fentiek miatt most már tudhatod.

Források:

A DebrGr. egyértelműbben magyar használóknak, mégpedig nem iskolai, ha¬nem felnőtteknek szánt (BENKŐ 1960: 320) munka, amelyet teljes joggal sorolt SÁGI a tudományos nyelvtanok közé (1922: 86).”
nevarchivum.klte.hu/mnyj/34/01sebe.doc

http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index.html

nevarchivum.klte.hu/mnyj/34/01sebe.doc

1797. április 24-én a püspökség határozatot hozott, hogy a Kollégium ok¬tatásában a magyar nyelv legyen a tanítás nyelve. A határozat pre¬am¬bu¬lu¬má¬ban — valószínűleg Domokos fogalmazásában — Bessenyei gon¬dolatai jelen¬nek meg az anyanyelvnek a szerepéről a tudomány fejlődésében. A merész tett nem mindenkinek tetszett a Kollégiumban. Sinai professzor lamen¬tálva fogadta: „Via ad barbariem!”, út a barbársághoz. Ma úgy látjuk, lépésével megelőzte korát, és bár később vissza kellett térni a latinhoz, és csak évtizedes harcok után jött el a magyar nyelvű oktatás kora (vö. FORGÁCS 1993: 4–14), Domokos Lajos helyes irány¬ban indult el.

Ezek a grammatika kapcsán előkerülő legsúlyosabb etikai kérdések, ezeken a pontokon volt leghevesebb Kazinczynak és követőinek a rohama a mű és Debrecen ellen.
A válaszhoz legcélszerűbb a Bévezetésből kiindulni (VIII.): azért kellett új nyelvtant írni, mert bizonyos dolgok a pályázatokból „vagy kimaradtak, vagy változást kivánnának”.

Ha a fiktív gyökökben vitatkozhatunk is, látni való, hogy ezek az analógiás szár¬mazási sorozatok sokkal közelebb esnek a valós nyelvrendszerhez, mint Föl¬di légből kapott összeállításai.

Talán legfontosabb az ötödik toldalék ezzel az alcímmel: „A Magyar Nyelv Regulái (v. Analogia) ellen tsinált Új Szók”. Ez az a rész, amely a nyelvújítók dühödt haragját a nyelvtanra zúdította. Valójában szócikkes elemzést találunk itt 36 nyelvújítási, a Grammatika által szabálytalan szerkesztésűnek minősített szó¬ról, tüzetes indoklással (304–27., pl. államány, asztallag, beiktatni, bevégezni, czövek, előzmény stb.). Legtöbbször a képző és tő szófaji összeférhetetlenségét, máskor az igekötő és igető logikai ellentétét (be-végez) hibáztatja.

Kazinczynak a DebrGr. elleni vádjait
Nemesis bosszúló igazgatásából olly rosszat, és olly rosszúl, a’ millyet azok közzűl, a’ kik a’ Mesterség körűl forognak… senki nem írt volna«” (A. KÖVESI 1956a: 58).
A plágium vádja azért vethető el, írja, mert a kor tudománya az előző és korabeli művekből általában szabadon merített.

a DebrGr. „rossz, nyomorult” munka, bőven idéz KÖVESI MAGDA elmarasztalásokat Kazinczytól és követőitől.

A harmadik kérdés: valóban nyelvújításellenes ortológus káté-e a DebrGr.? KÖVESI MAGDA ezt tételesen cáfolja. Idézeteket helyezve egymás mellé iga¬zolja, hogy a Grammatika és Földi egyaránt a mérsékelt, a népnyelvre támasz¬kodó, az analógiákat tiszteletben tartó, szabályos újítás híve, ugyanúgy, ahogyan Kazinczy is pályája kezdetén és végén. Nem ellenségei az idegen szavaknak sem: nem akarják kiirtani a közhasználatú, régebben átvetteket, sőt, a szaktudo¬mányokban megengedik az újakat is, jobbnak tartván őket, mint a szabálytalanul „koholt” új szócsinálmányokat (KÖVESI 1956: 61–2).

A mű hosszassan foglalkozik a nyelvújítás szóalkotásaival is, legnagyobb részüket haragos tiltakozással utasítja el” (HORVÁTH 1983: 52).

„Verseghy elítéléséhez hasonlóan nem sok kíméle¬tet kapott Kazinczytól a »debreceni Magyar grammatika« sem. Ez iránt élete végéig tartó ellenszenve szintén kettős fogantatásúnak látszik. Mint tudott, Deb¬recent a nyelvi konzervativizmus egyik fellegvárának tartotta (…). A nyelvi újítás eszméjének a debreceniektől való féltése, amely a dolog természeténél fogva a debreceni »Magyar grammatiká«tól való féltésre is átment, az elvi háttér mellett a személyes ellenszenv oldaláról is támogatást nyert Kazinczyban (…) Debrecen nyelvi konzervativizmusának sok tekintetben valós megítélése mellett is kétségtelen túlzása volt Kazinczynak az ott készült Magyar grammatiká-val szemben többször is megnyilvánuló negatív álláspontja, hiszen ez a mű az egyik legjobb színvonalú volt a korabeli nyelvtanok között, s nem is állt mindenben az ortológia oldalán” (BENKŐ 1982: 35).

Az egyetemi jegyzetből fentebb idézett „tudásanyag” köszön vissza az ilyen friss megállapításból: „Ezekben az években a konzervatívok uralták a nyelvet, akiknek egyik bástyája Debrecen volt. Itt jelent meg ugyanis 1795-ben az orto¬lógusok egyik alapműve, a Debreceni Gammatika, amelynek szerkesztői Révai Miklós és Verseghy Ferenc (!!!) voltak. Ez a mű a nyelvet befejezett egésznek tekinti, amelyen változtatni nem szabad” (FORGÁCS 1993: 7. az én ritkításom). Ezt olvasva joggal szisszen fel ÉDER ZOLTÁN, s kérdezi a szerző¬ről: „Vajh ki ő, és merre van hazája?” (1993: 384).

holott mints annál bizonyosabb, hogy a Ma¬gyarok között, még eddig ugyan, a Köznépnél vagyon a tiszta Magyarság, az ollyan Köznépnél tudniillik, a melly leg keve¬sebb idegen Nemzetűekkel vólt eleitől fogva megelegyedve” (XVIII., az én ritkí¬tásom).

Kazinczyt a Grammatika idézett része többszörösen is sérthette. Mint fordító, író, költő a magasabb stíluseszményt követte. A szellemi arisztokrácia élcsoport¬jába tartozott. Lakóhelyénél fogva nem tiszta magyarságú területen élt (tudott valamelyest szlovákul is). De főleg: egész életenergiáját arra szánta, hogy a ma¬gyar nyelvet és műveltséget felemelje, bővítse, finomítsa, művészi eszközzé fejlessze, Nyugathoz közelítse. A köznép az ő szemében a tudatlan jobbágy¬tömeg volt, ennek nyelvét normává emelni durva provincializmus.

Kazinczy a köznép nyelvén itt legalább két külön¬böző dolgot értett. Egyrészt az iskolázatlan tömegek helyi nyelvjárását, másrészt a templomi prédikációk emelkedettebb, kenetes, „papos”, de a helyi nép nyelvé¬vel lényegében egyező szónoki nyelvet. Ez utóbbit sem állhatta, pedig ennek több évszázados előzménye van: a Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliájának és Szenci Molnár Albert zsoltárfordításának nyelvezete, amely az egész protestáns magyarság választékos, emelkedett, alkalmi, ünnepi nyelvhasználatává lett. Az, hogy Kazinczy szerint „Káldi a’ Bibliának legszebb fordítója”, természetes dolognak vehető, s a protestáns prédikátori stílus elvetése (1808: 18).

Kazinczyra azonban mindez nem hatott. Az irodalmi nyelvet ő nem demok¬ratikus úton, a népnyelv igényes változatára támaszkodva kívánta kifejleszteni, hanem felülről, művészi arisztokratikus módon megteremteni. Verseghyt még holta után is elmarasztalja: „Az idvezűltt Verseghy, kimondhatatlan kárt tett azzal, hogy azon hibás nyelvszokásnak, melly a’ Dunán innéti felsőbb és alsóbb köznép’ beszédében a’ tisztább fület szaggatja, grammaticai sanctiót adni eről¬ködött” (1825: 392; Lev. XIX., az én kiemelésem). Kazinczy számára az igazi nyelvtudós Révai, az igazi írói színvonal Virág, Dayka, Berzsenyi volt. Velük szemben Földi, Csokonai, Verseghy provinciálisak, populárisak voltak.

Kazinczy: 1759 wikipedia
1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója hatására belép a miskolci szabadkőműves páholy tagjai közé.

Martinovics Ignác wikipedia
Martinovics munkáit elsősorban a szabadkőművesek, az úgynevezett felvilágosodottak (illuminatusok) terjesztették, akik a francia forradalom elveivel rokonszenveztek és a királyság bukását várták.
Párizsban a jakobinusok klubja ilyen társulat alakításával Martinovicsot bízta meg, aki 1794 áprilisában megkezdte a tagok toborzását, mégpedig először Bécsben. Magyarországon két társaságot alakított: a reformátorok társaságát elszegényedett mágnásokból és nemesekből, illetve a szabadság-egyenlőség-testvériség társaságát,

Báróczi
Abba hagyta a "dicsôen futott" irodalmi pályát s ezután minden idejét az alchimiának szentelé. Mindamellett elég józan maradt ahhoz, hogy se önmagát, se mást ne tegyen tönkre szenvedélyéveI: hivatala szerény jövedelmébôl éldegélt. Alchimista kisérletezéseirôl közelebbrôl keveset tudunk. Kazinczy Iátott nála egy darab almányi nagyságú sárga rezet, melyrôl azt állitotta, hogy az régebben ólom volt. (Báróczi élete és Kaz. Iev. X, 507). Tehát ismerte a transmutatio metallorum titkát. Pálóczi Horváth Ádám egyik barátnôje is látott nála fehér, zöld és kék aranyrudacskákat, melyek a próbakövön ugyanazt mutatták, mint a sárga arany (Kaz. Iev. XII, I24).

Berzsenyi Dániel
Az a fa, amely eránt tudakolódól, az a acatia. Így is határ nélkül szeretlek. Ha nem volna már szükséged a kérdést tenni, még inkább szerettelek volna" - írta Kazinczy Ferenc 1816. augusztus 26-án kelt levelében Niklára, Berzsenyi Dánielnek néhány hónappal korábbi azon kérésére válaszolva, miszerint: "Szeretném tudni, mi a kőmívesek fája." Ebben a levélben Kazinczy tőle szokatlan nyíltsággal beszél szabadkőművességéről: elárulja fölavatásának dátumát (1784. január 6.), és megemlékezik apósáról, Török Lajosról, aki a szabadkőművesek mellett a rózsakeresztesek titkos társaságának is tagja volt. Ugyanakkor a sorokból óvás is kiolvasható. Miután előző levelében Kazinczy óvatosan puhatolózott Berzsenyi esetleges szabadkőművessége felől, és annak válaszából kiderült, hogy pártfogoltja nem beavatott - nem tudta, hogy az akácfa hagyományos szabadkőműves-szimbólum -, igyekezett lebeszélni a niklai remetét a további faggatózásról, nem föltétlenül azért, mert titkokról van szó (azok közül úgyse árult volna el egyet sem), hanem mert azután, hogy a mozgalmat 1795-ben Ferenc császár betiltotta és a páholyokat rendeletileg feloszlatta, Kazinczy veszélyesnek találta a szabadkőművességgel foglalkozni.

Kaposvári "Berzsenyi Dániel" Szabadkõmûves 1902-1919 0,50 ifm
Páholy iratai (fotómásolatok)

Saját legbelső körén kívül Kazinczy 1810-ben egy másik társaságot is kijelöl Berzsenyinek, két somogyi irodalomkedvelő ismerős, Sárközy István nagybajomi táblabíró (aki egyben szabadkőműves is!) és Szokolay személyében, akikkel ez idő tájt újítja fel régebbi kapcsolatát. Berzsenyivel a középpontban Somogyban is megalakulhat így egy Kazinczy-sejt, mi39nt Kölcsey által Debrecenben vagy Döbrentei által Erdélyben. Olyan alkotói-olvasói közösség lenne ez, amely Kazinczy önkanonizációját, nyelvi-irodalmi programjának terjesztését segítené elő, a Dunántúlon pedig különösen fontos feladatot teljesítene, ellenpólust képezne a megsértett Kisfaludy Sándor táborával szemben.
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/pub/berzs.htm

Páloczi Horváth Ádám,
Öltözetében, viselkedésében mindig hangsúlyozta "szittya"' magyarságát de a felvilágosodás és a szabadkőművesség is nyomot hagyott munkásságán.

Dayka Gábor 
Magyar szabadkőművesek listája
• Darvas József, író 
• Dayka Gábor, költő
Wikipédia

Szemere Pál
Magyar szabadkőművesek listája
• Székely Mihály, operaénekes 
• Szemere Pál, költő
Wikipédia

Horváth István
Nincs adat

Kölcsey Ferenc

Nem teljesen bizonyított tény, de Abafi Lajos, a magyar szabadkomuvesség legnagyobb történetírója szerint az 1790-ben felélesztett bihari-váradi, a Becsületességhez címzett páholynak, amely akkor Álmosdon muködött, Péchy Imre bihari alispán és országgyulési képviselo birtokán, annak vezetésével, tagja volt a két nagy költo, Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc is.
http://www.kik.ro/Varad_a…/Varad_8_szam/varad_8_szam_22.html

Neves magyar szabadkőművesek
Kosztolányi Dezső, író 
Kölcsey Ferenc, költő 
Márai Sándor, író
http://www.nagyoriens.hu/neves_magyar_szabadkomuvesek.html

Virág Benedek
a szabadkőművességet megelőző időszakban 
pontosan tudtak a magyarok.De például Virág Benedek, a renegáttá vált nagy költő még pontosan 
emlékezett arra, hogy a magyarok eleit szittyáknak mondták mindenütt.
http://www.lakatospal.hu/article_print.php?id=597

Nics adat

Debrecen és a Dunántúl: Pázmándi Horváth Endre, Kisfaludy Sándor, Ruszek József, Téti Takács József, Verseghy Ferenc.

Pázmándi Horváth Endre
Nincs adat

Kisfaludy Sándor
Nincs adat

Ruszek József
Nincs adat

Téti Takács József
Nincs adat

Verseghy Ferenc
és Verseghy Ferenc, a Marseillaise fordítója is szabadkőműves volt.

Herder versei, népköltészeti gyűjteményei, tanulmányai és történetfilozófiai írásai korán eljutottak Magyarországra. Olvasói közé tartoztak a jakobinus mozgalom szimpatizánsai, a magyar szabadkőművesek, a peregrinus diákok és a tollforgatók java része. Művei közvetlen hatással voltak a reformkor nyelvművelőire, megemlítjük Batsányi János, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Kármán József, Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc nevét. Folytathatjuk a sort Bajza József, Kazinczy Gábor, Kriza János és mások felsorolásával, akiknek műveiben herderi hatások tükröződnek vagy akik fordítói voltak.
http://www.zemplenimuzsa.hu/04_1/herman.htm