Tudtad, hogy a magyar nyelvtani szabályokat migránsoknak alkotta egy szabadkőműves gárda ?
Tudtad, hogy a nyelv védők komoly harcokat folytattak a helyes nyelvtani szabályzat elfogadtatásáért és veszítettek?
Tudtad, hogy a jelenlegi nyelvtan kiherélte, lebutította a magyar gondolkozás és kifejezés rögzítésének a lehetőségét?
Azt mondod ez nem igaz?
1. A magyar nyelv szabályait a Kazinczy "nyelvújítói" alkották meg a Földi féle” nyelvtankönyv alapján ami kiinduló pontja lett Kazinczyéknak.
A Földi féle nyelvtankönyvről pld. Kovács Ferenc állítja „A Nyelvkönyv nem magyarok, hanem idegenek számára íródott” (1991: 421)
és ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy Kazincy féle nyelvújjítók vezető 12-jéből 9 szabadkőműves-illuminátus tag volt és egy szimpatizáns.
Tehát: Egy szabadkőműves gárda alkotta meg a korabeli migránsoknak egy magyar nyelvkönyv alapján, a jelenlegi nyelvtanunk alapjait.
2. A Kazinczy féle nyelvrombolás ellen komoly nyelvészeti tábor jött létre akik a Debreceni Grammatikában foglalták össze nyelvtani alapjuk tételeit. Erről tanulhattál is az iskolában ahol a nyelvújítást jó szokás szerint háborúvá változtatták, ahol "Kazinczy tudatosan kirobbantotta azt a háborút, amelyben annak kellett eldőlnie, hogy a magyar nyelv fejlesztése a nyelvőrzés vagy a nyelvújítás elvei alapján történjen."
És mit ad isten ezek közül a "nyelvőrzők" között csak elszórva találunk szabadkőművest.
3. És bizony ám. Amit most magyar nyelvként tisztelünk, azt kiherélték. Kazinzy szerint "a köznép (tehát a magyar néptömeg) az ő szemében a tudatlan jobbágy tömeg volt, ennek nyelvét normává emelni durva provincializmus." így aztán nem volt gond, ha "a„követgető szókat” is az esetek közé számlálnánk, akár tízzel is megnövel¬hetnénk azok számát, de célszerűbb megmaradni a szokásos esetek mellett: " alapján tizesével húzták ki nyelvünk fogait, mert minek az.
Tudtad, hogy vöröset látok, ha valaki a gondolatok megértése-megvitatása helyett nekiáll a helyesírásra hivatkozva hepciáskodni? Ha nem a fentiek miatt most már tudhatod.
Források:
A DebrGr. egyértelműbben magyar használóknak, mégpedig nem iskolai, ha¬nem felnőtteknek szánt (BENKŐ 1960: 320) munka, amelyet teljes joggal sorolt SÁGI a tudományos nyelvtanok közé (1922: 86).”
nevarchivum.klte.hu/mnyj/34/01sebe.doc
http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index.html
nevarchivum.klte.hu/mnyj/34/01sebe.doc
1797. április 24-én a püspökség határozatot hozott, hogy a Kollégium ok¬tatásában a magyar nyelv legyen a tanítás nyelve. A határozat pre¬am¬bu¬lu¬má¬ban — valószínűleg Domokos fogalmazásában — Bessenyei gon¬dolatai jelen¬nek meg az anyanyelvnek a szerepéről a tudomány fejlődésében. A merész tett nem mindenkinek tetszett a Kollégiumban. Sinai professzor lamen¬tálva fogadta: „Via ad barbariem!”, út a barbársághoz. Ma úgy látjuk, lépésével megelőzte korát, és bár később vissza kellett térni a latinhoz, és csak évtizedes harcok után jött el a magyar nyelvű oktatás kora (vö. FORGÁCS 1993: 4–14), Domokos Lajos helyes irány¬ban indult el.
Ezek a grammatika kapcsán előkerülő legsúlyosabb etikai kérdések, ezeken a pontokon volt leghevesebb Kazinczynak és követőinek a rohama a mű és Debrecen ellen.
A válaszhoz legcélszerűbb a Bévezetésből kiindulni (VIII.): azért kellett új nyelvtant írni, mert bizonyos dolgok a pályázatokból „vagy kimaradtak, vagy változást kivánnának”.
Ha a fiktív gyökökben vitatkozhatunk is, látni való, hogy ezek az analógiás szár¬mazási sorozatok sokkal közelebb esnek a valós nyelvrendszerhez, mint Föl¬di légből kapott összeállításai.
Talán legfontosabb az ötödik toldalék ezzel az alcímmel: „A Magyar Nyelv Regulái (v. Analogia) ellen tsinált Új Szók”. Ez az a rész, amely a nyelvújítók dühödt haragját a nyelvtanra zúdította. Valójában szócikkes elemzést találunk itt 36 nyelvújítási, a Grammatika által szabálytalan szerkesztésűnek minősített szó¬ról, tüzetes indoklással (304–27., pl. államány, asztallag, beiktatni, bevégezni, czövek, előzmény stb.). Legtöbbször a képző és tő szófaji összeférhetetlenségét, máskor az igekötő és igető logikai ellentétét (be-végez) hibáztatja.
Kazinczynak a DebrGr. elleni vádjait
Nemesis bosszúló igazgatásából olly rosszat, és olly rosszúl, a’ millyet azok közzűl, a’ kik a’ Mesterség körűl forognak… senki nem írt volna«” (A. KÖVESI 1956a: 58).
A plágium vádja azért vethető el, írja, mert a kor tudománya az előző és korabeli művekből általában szabadon merített.
a DebrGr. „rossz, nyomorult” munka, bőven idéz KÖVESI MAGDA elmarasztalásokat Kazinczytól és követőitől.
A harmadik kérdés: valóban nyelvújításellenes ortológus káté-e a DebrGr.? KÖVESI MAGDA ezt tételesen cáfolja. Idézeteket helyezve egymás mellé iga¬zolja, hogy a Grammatika és Földi egyaránt a mérsékelt, a népnyelvre támasz¬kodó, az analógiákat tiszteletben tartó, szabályos újítás híve, ugyanúgy, ahogyan Kazinczy is pályája kezdetén és végén. Nem ellenségei az idegen szavaknak sem: nem akarják kiirtani a közhasználatú, régebben átvetteket, sőt, a szaktudo¬mányokban megengedik az újakat is, jobbnak tartván őket, mint a szabálytalanul „koholt” új szócsinálmányokat (KÖVESI 1956: 61–2).
A mű hosszassan foglalkozik a nyelvújítás szóalkotásaival is, legnagyobb részüket haragos tiltakozással utasítja el” (HORVÁTH 1983: 52).
„Verseghy elítéléséhez hasonlóan nem sok kíméle¬tet kapott Kazinczytól a »debreceni Magyar grammatika« sem. Ez iránt élete végéig tartó ellenszenve szintén kettős fogantatásúnak látszik. Mint tudott, Deb¬recent a nyelvi konzervativizmus egyik fellegvárának tartotta (…). A nyelvi újítás eszméjének a debreceniektől való féltése, amely a dolog természeténél fogva a debreceni »Magyar grammatiká«tól való féltésre is átment, az elvi háttér mellett a személyes ellenszenv oldaláról is támogatást nyert Kazinczyban (…) Debrecen nyelvi konzervativizmusának sok tekintetben valós megítélése mellett is kétségtelen túlzása volt Kazinczynak az ott készült Magyar grammatiká-val szemben többször is megnyilvánuló negatív álláspontja, hiszen ez a mű az egyik legjobb színvonalú volt a korabeli nyelvtanok között, s nem is állt mindenben az ortológia oldalán” (BENKŐ 1982: 35).
Az egyetemi jegyzetből fentebb idézett „tudásanyag” köszön vissza az ilyen friss megállapításból: „Ezekben az években a konzervatívok uralták a nyelvet, akiknek egyik bástyája Debrecen volt. Itt jelent meg ugyanis 1795-ben az orto¬lógusok egyik alapműve, a Debreceni Gammatika, amelynek szerkesztői Révai Miklós és Verseghy Ferenc (!!!) voltak. Ez a mű a nyelvet befejezett egésznek tekinti, amelyen változtatni nem szabad” (FORGÁCS 1993: 7. az én ritkításom). Ezt olvasva joggal szisszen fel ÉDER ZOLTÁN, s kérdezi a szerző¬ről: „Vajh ki ő, és merre van hazája?” (1993: 384).
holott mints annál bizonyosabb, hogy a Ma¬gyarok között, még eddig ugyan, a Köznépnél vagyon a tiszta Magyarság, az ollyan Köznépnél tudniillik, a melly leg keve¬sebb idegen Nemzetűekkel vólt eleitől fogva megelegyedve” (XVIII., az én ritkí¬tásom).
Kazinczyt a Grammatika idézett része többszörösen is sérthette. Mint fordító, író, költő a magasabb stíluseszményt követte. A szellemi arisztokrácia élcsoport¬jába tartozott. Lakóhelyénél fogva nem tiszta magyarságú területen élt (tudott valamelyest szlovákul is). De főleg: egész életenergiáját arra szánta, hogy a ma¬gyar nyelvet és műveltséget felemelje, bővítse, finomítsa, művészi eszközzé fejlessze, Nyugathoz közelítse. A köznép az ő szemében a tudatlan jobbágy¬tömeg volt, ennek nyelvét normává emelni durva provincializmus.
Kazinczy a köznép nyelvén itt legalább két külön¬böző dolgot értett. Egyrészt az iskolázatlan tömegek helyi nyelvjárását, másrészt a templomi prédikációk emelkedettebb, kenetes, „papos”, de a helyi nép nyelvé¬vel lényegében egyező szónoki nyelvet. Ez utóbbit sem állhatta, pedig ennek több évszázados előzménye van: a Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliájának és Szenci Molnár Albert zsoltárfordításának nyelvezete, amely az egész protestáns magyarság választékos, emelkedett, alkalmi, ünnepi nyelvhasználatává lett. Az, hogy Kazinczy szerint „Káldi a’ Bibliának legszebb fordítója”, természetes dolognak vehető, s a protestáns prédikátori stílus elvetése (1808: 18).
Kazinczyra azonban mindez nem hatott. Az irodalmi nyelvet ő nem demok¬ratikus úton, a népnyelv igényes változatára támaszkodva kívánta kifejleszteni, hanem felülről, művészi arisztokratikus módon megteremteni. Verseghyt még holta után is elmarasztalja: „Az idvezűltt Verseghy, kimondhatatlan kárt tett azzal, hogy azon hibás nyelvszokásnak, melly a’ Dunán innéti felsőbb és alsóbb köznép’ beszédében a’ tisztább fület szaggatja, grammaticai sanctiót adni eről¬ködött” (1825: 392; Lev. XIX., az én kiemelésem). Kazinczy számára az igazi nyelvtudós Révai, az igazi írói színvonal Virág, Dayka, Berzsenyi volt. Velük szemben Földi, Csokonai, Verseghy provinciálisak, populárisak voltak.
Kazinczy: 1759 wikipedia
1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója hatására belép a miskolci szabadkőműves páholy tagjai közé.
Martinovics Ignác wikipedia
Martinovics munkáit elsősorban a szabadkőművesek, az úgynevezett felvilágosodottak (illuminatusok) terjesztették, akik a francia forradalom elveivel rokonszenveztek és a királyság bukását várták.
Párizsban a jakobinusok klubja ilyen társulat alakításával Martinovicsot bízta meg, aki 1794 áprilisában megkezdte a tagok toborzását, mégpedig először Bécsben. Magyarországon két társaságot alakított: a reformátorok társaságát elszegényedett mágnásokból és nemesekből, illetve a szabadság-egyenlőség-testvériség társaságát,
Báróczi
Abba hagyta a "dicsôen futott" irodalmi pályát s ezután minden idejét az alchimiának szentelé. Mindamellett elég józan maradt ahhoz, hogy se önmagát, se mást ne tegyen tönkre szenvedélyéveI: hivatala szerény jövedelmébôl éldegélt. Alchimista kisérletezéseirôl közelebbrôl keveset tudunk. Kazinczy Iátott nála egy darab almányi nagyságú sárga rezet, melyrôl azt állitotta, hogy az régebben ólom volt. (Báróczi élete és Kaz. Iev. X, 507). Tehát ismerte a transmutatio metallorum titkát. Pálóczi Horváth Ádám egyik barátnôje is látott nála fehér, zöld és kék aranyrudacskákat, melyek a próbakövön ugyanazt mutatták, mint a sárga arany (Kaz. Iev. XII, I24).
Berzsenyi Dániel
Az a fa, amely eránt tudakolódól, az a acatia. Így is határ nélkül szeretlek. Ha nem volna már szükséged a kérdést tenni, még inkább szerettelek volna" - írta Kazinczy Ferenc 1816. augusztus 26-án kelt levelében Niklára, Berzsenyi Dánielnek néhány hónappal korábbi azon kérésére válaszolva, miszerint: "Szeretném tudni, mi a kőmívesek fája." Ebben a levélben Kazinczy tőle szokatlan nyíltsággal beszél szabadkőművességéről: elárulja fölavatásának dátumát (1784. január 6.), és megemlékezik apósáról, Török Lajosról, aki a szabadkőművesek mellett a rózsakeresztesek titkos társaságának is tagja volt. Ugyanakkor a sorokból óvás is kiolvasható. Miután előző levelében Kazinczy óvatosan puhatolózott Berzsenyi esetleges szabadkőművessége felől, és annak válaszából kiderült, hogy pártfogoltja nem beavatott - nem tudta, hogy az akácfa hagyományos szabadkőműves-szimbólum -, igyekezett lebeszélni a niklai remetét a további faggatózásról, nem föltétlenül azért, mert titkokról van szó (azok közül úgyse árult volna el egyet sem), hanem mert azután, hogy a mozgalmat 1795-ben Ferenc császár betiltotta és a páholyokat rendeletileg feloszlatta, Kazinczy veszélyesnek találta a szabadkőművességgel foglalkozni.
Kaposvári "Berzsenyi Dániel" Szabadkõmûves 1902-1919 0,50 ifm
Páholy iratai (fotómásolatok)
Saját legbelső körén kívül Kazinczy 1810-ben egy másik társaságot is kijelöl Berzsenyinek, két somogyi irodalomkedvelő ismerős, Sárközy István nagybajomi táblabíró (aki egyben szabadkőműves is!) és Szokolay személyében, akikkel ez idő tájt újítja fel régebbi kapcsolatát. Berzsenyivel a középpontban Somogyban is megalakulhat így egy Kazinczy-sejt, mi39nt Kölcsey által Debrecenben vagy Döbrentei által Erdélyben. Olyan alkotói-olvasói közösség lenne ez, amely Kazinczy önkanonizációját, nyelvi-irodalmi programjának terjesztését segítené elő, a Dunántúlon pedig különösen fontos feladatot teljesítene, ellenpólust képezne a megsértett Kisfaludy Sándor táborával szemben.
http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/pub/berzs.htm
Páloczi Horváth Ádám,
Öltözetében, viselkedésében mindig hangsúlyozta "szittya"' magyarságát de a felvilágosodás és a szabadkőművesség is nyomot hagyott munkásságán.
Dayka Gábor
Magyar szabadkőművesek listája
• Darvas József, író
• Dayka Gábor, költő
Wikipédia
Szemere Pál
Magyar szabadkőművesek listája
• Székely Mihály, operaénekes
• Szemere Pál, költő
Wikipédia
Horváth István
Nincs adat
Kölcsey Ferenc
Nem teljesen bizonyított tény, de Abafi Lajos, a magyar szabadkomuvesség legnagyobb történetírója szerint az 1790-ben felélesztett bihari-váradi, a Becsületességhez címzett páholynak, amely akkor Álmosdon muködött, Péchy Imre bihari alispán és országgyulési képviselo birtokán, annak vezetésével, tagja volt a két nagy költo, Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc is.
http://www.kik.ro/Varad_a…/Varad_8_szam/varad_8_szam_22.html
Neves magyar szabadkőművesek
Kosztolányi Dezső, író
Kölcsey Ferenc, költő
Márai Sándor, író
http://www.nagyoriens.hu/neves_magyar_szabadkomuvesek.html
Virág Benedek
a szabadkőművességet megelőző időszakban
pontosan tudtak a magyarok.De például Virág Benedek, a renegáttá vált nagy költő még pontosan
emlékezett arra, hogy a magyarok eleit szittyáknak mondták mindenütt.
http://www.lakatospal.hu/article_print.php?id=597
Nics adat
Debrecen és a Dunántúl: Pázmándi Horváth Endre, Kisfaludy Sándor, Ruszek József, Téti Takács József, Verseghy Ferenc.
Pázmándi Horváth Endre
Nincs adat
Kisfaludy Sándor
Nincs adat
Ruszek József
Nincs adat
Téti Takács József
Nincs adat
Verseghy Ferenc
és Verseghy Ferenc, a Marseillaise fordítója is szabadkőműves volt.
Herder versei, népköltészeti gyűjteményei, tanulmányai és történetfilozófiai írásai korán eljutottak Magyarországra. Olvasói közé tartoztak a jakobinus mozgalom szimpatizánsai, a magyar szabadkőművesek, a peregrinus diákok és a tollforgatók java része. Művei közvetlen hatással voltak a reformkor nyelvművelőire, megemlítjük Batsányi János, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Kármán József, Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc nevét. Folytathatjuk a sort Bajza József, Kazinczy Gábor, Kriza János és mások felsorolásával, akiknek műveiben herderi hatások tükröződnek vagy akik fordítói voltak.
http://www.zemplenimuzsa.hu/04_1/herman.htm
