Eddig úgy látszik szerencsém volt, mert gondolkodó emberek vettek körül. Aztán most több esetben is beleütköztem az adatolók rejtélyes fajába.
Az első sokk akkor ért, amikor egy új munkatárs odahívott magához, és megmutatta, hogy ő milyen "SZÉP" excel táblát csinált. Én meg döbbenten néztem hogy mi vaaaan?
MI lehet szép egy adathalmazban. Az hasznos lehet maximum. De hát az adatozóknak van egy speciális válfaja, aki az adatokban nem adatott lát, hanem feladatott. Ahol az adat áttranszformálodík valami absztrakt tulajdonságá, így azt lehet szépíteni, nevelgetni, szaporítani, felöltöztetni. Így lesz belőlük adatgondozó vagy bürokrata.
Aztán vannak, akik az adatra mint kincsre tekintenek. 
Valahol az álomvilág és valóság között lebegve járnak, és a tudományba vetett hitük az adatokból következő rendíthetetlen világképbe torkollik.
Ennek egyik megjelenési formája, a kutatási eredményekből a nem elvárhatóak kizárása, és az eredmény összefésülése az előre elvárttal. A tudományban számtalan példa van erre, de a legkirívóbbak azok amik a szemünk előtt történnek. Így egyik nagy kedvencünk lehet, amikor a2016-os elnökválasztás után a newsweek Hilary Clinton elnökasszony képével jelent meg.
No és el is jutottunk a hagyörők és néprajzosok világába, akiknél valami attól lesz hiteles, hogy van róla adat. Az hogy azt ki adta, miért adta, hogy adta az tök mindegy. Csak adat legyen. Így fordulhat elő, hogy a világ teremtés mítoszainál, egy néprajzos hihetőbbnek találja azt, hogy a világ egy teknősbéka hátán utazó földdarab, mint hogy valami más legyen, ha nincs róla adatolás.
Mivel engem az igazság érdekel, nem igazán foglalkoztam azzal, hogy ki-mi az adatközlő a Büün hagyományai szempontjából, mivel a több világot utazók, vagy elfogadók tudják, hogy az igazság nem csak adat, nem csak anyag, hanem más formákban is megvan, és megnyilatkozik. És igazán egésszé akkor áll össze, ha minden világ megnyilatkozásai egybe kerülnek.
De még teszek egy kisérletet, hogy összegyűjtsem az adatoloknak az adatforrásokról az adatokat, (mert természetesen arra lusták, hogy ha nekik kell valami, azt ők megkeressék) bár úgy is tudom, hogy mindíg fognak hiányzó adatott találni amire hivatkozni lehet.
A Büün világképéről Máté Imre Yotengrit c. könyvéhez adatokat szolgáltattak:
- Kovács András Barbacs
- Jámbor (Giczi) János Barbacs,
Dombos János Imre Maglóca, - Farkas Sándor Maglóca ,
- Dombos-né Teréz asszony Maglóca.
- Peresztegi" Trézsi - Pereszteg?
- „tudós” Nagy Ferenc Rábapatona
- Bendes József Acsalag
Így nekiláttam levadászni őket és elsőként
Bendes József (1902-1992) került célkeresztbe, akinek írásait hamarosan kutathatóvá teszem.
Bendes József parasztcsaládban született 1902-ben, s bár egész életében a mezőgazdaság adott neki munkát, igénye volt az olvasásra és a művelődésre.
A háború idején a nyilasoktól mentette meg szülőfaluja régi iratait, és nyugdíjazása után Nagy Miklós segítségével papírra vetette Acsalag néprajzát, történetét és gazdálkodásának emlékeit. Több füzetet is teleírt emlékeivel, melyek közül a hétvégén mutatták be a nyomtatásban is megjelenő Önéletrajzát, melyet 1984-ben írt Bendes József.Akik ismerték, mind hangsúlyozták életvidám, nyíltszívű, barátságos, kisugárzó egyéniségét, aki nemcsak a maga szűk világára figyelt, hanem mások véleményét is el- és befogadta. ( A képen éppen Timmafy üdvözli Bendes Józsefet.)
