Utazás felfelé

Fehér Medve

Fehér Medve

Széthúzás ellenségeskedés lesz, amíg.......

A csatát pedig azokkal kell megvívni akik ott vannak. (barantás mondás)

2014. november 11. - fehermedve

Első István óta valamilyen okból nagyon támogatjuk a külföldről érkezőket. Legyenek azok emberek, ideológiák, vallások, mindegy. Lényeg az, hogy ne magyar legyen.

Ahogy olvashatjuk (itt), nagyapáink egyik nagy szívfájdalmai is az volt, hogy véreinket háttérbe szorítják, kisemmizik, szolgának adják - veszik, és nagyon vigyáznak arra, hogy nehogy magára találjon a magyar.

 

Mi most nagyon szerencsés helyzetben vagyunk. 2006-ban hála istennek sok vér nem folyt, így a megszokott kivéreztetés nem történt meg. Nemzedékünkből megmaradtak azok, akik tudnak és akarnak is tenni a magyarokért. Mert az egyik taktikai húzása az volt a hatalomnak, hogy 30 - 50 évente kirobbantott valamiféle kis lázadást, szabadságharcot,forradalmat és ennek során azokat akik lépni és harcolni mertek megölték, elüldözték. Így kivéreztetve, lefejezve a nemzeti akaratnyilvánítást, sikeresen biztosították maguk számára a hatalom birtoklását és használatát.

Tehát most meg volna az erő is, és a lehetőség is, hogy helyrebillentsük a mérleget.

De akkor mi is akadályoz ebben?

 Leginkább az a helytelen szokás, amit felvettünk. Az, hogy bárhova kerülünk alkalmazkodni akarunk, mert ezt láttuk szüleinktől. Törleszkedünk, beilleszkedünk, hasonulunk. egészen addig amíg olyanok nem leszünk mint ők.

Szerintünk.

Szerintük megmaradunk szolgalelkű magyarnak,akik az ő érdekeik szerint cselekszenek.

 Tehát leginkább ez akadályoz minket. Az, hogy testvéreink helyet, idegeneknek akarunk megfelelni, testvéreink helyet, idegeneknek kedvezkedünk, mert azt hisszük az a jó.

Így a megoldása a turáni figyelmeztetésnek pofonegyszerű.

Vagy ha jobban tetszik a Turáni átok megtörése pofon egyszerű.matyaskir.jpg

Testvéreidnek akarj megfelelni, testvéreidnek kedvez mindenben ha tudsz, és testvéreidnek adj igazat, mert az a JÓ.(mert három a magyar igazság :) )

Kedves Képviselők, vezetők. Ezt elsősorban nektek kell megérteni, és elkezdeni, mert ti vagytok azok akik dönthettek. A magyarokat támogatjátok, segítitek, emelitek, vagy az idegen szívűekhez törleszkedtek, hátha egyszer bevesznek titeket is a klubjukba.

Kedves Képviselők, vezető. Ezt elsősorban nektek kel eldönteni. Magyarok vagytok, és azokat képviselitek akik ott vannak körülöttetek és veletek értetek harcolnak, vagy azokat képviselitek, akik szépeket mondanak nektek.

Itt az ideje választani. És ha választottál képviselni. Munkaidődben nem ideákat, toposzokat hozsannázni, hanem azokat az embereket képviselni akik oda juttattak ahol vagy, legjobb erőd szerint, mert a cél az kell hogy legyen, hogy legalább olyan összefogás alakuljon ki közöttünk magyar testvérek között, mint más nemzetiségekben, mert nem vagyunk alábbvalók.

Kedves Képviselők, vezetők! Elsősorban azokat képviseljétek akik ott vannak mellettetek, mert ha ők haladnak, egyre többen lesznek mellettetek, ha viszont magukra hagyjátok őket, ti fogtok gyengülni.

Tetszik nem tetszik, a Csatát azokkal kell megvívni akik ott vannak. És ezért azokat kell élelmezni, azoknak kell ellátni akik ott vannak.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fehermedve.blog.hu/api/trackback/id/tr866886161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dibáczi Enikő 2014.11.11. 11:06:36

Hát a megoldás (számomra legalábbis) mégsem ilyen egyszerű... "Testvéreidnek akarj megfelelni..."
De kik is az én testvéreim? És valóban meg akarok (akár nekik is) felelni? Régebben akartam. Azoknak, akiket testvéreimnek hittem, szívembe fogadtam. Aztán rájöttem, hogy (ők, éppen ők!) elnyomtak, hátba támadtak, hátam mögött olyan módon beszéltek ki, amit szemtől szembe vállalni azóta sem tudnak, mert vállalhatatlan (nekik! de legyen ez az ő "saruk"...), ilyen-olyan okokból nekem "keresztbe tettek" pedig úgy tűnt (egy ideig) hogy egy irányba haladunk, elárultak, kigúnyoltak, cserben hagytak. "Működjünk együtt - de úgy ahogyan én akarom, haladjunk együtt - abba az irányba, amit majd én/mi neked meghatározunk!" - rejtett jelszóval. Éppen azok, akiket testvéreimnek hittem, ezért meg akartam felelni nekik - egy ideig... aztán úgy robbant ki belőlem a NEM! hogy engem is váratlanul ért. Azóta legalább tudom, hogy ők nem igazán testvéreim, még ha látszólag egy ügyet is képviseltünk és együttműködtünk...
Ez már többször előfordult velem. Úgyhogy az okok bizonyára bennem vannak. És az okok közül első éppen a túlzott megfelelni vágyás bennem, amit ezek a "látszattestvéreim" ösztönösen felismertek, kihasználtak, majd ezt számon is kérték, és amikor már erre nem voltam hajlandó, a maguk módján (többnyire hátba) támadtak, és (többek közt) önzéssel , egoizmussal vádoltak, mert már nem akartam megfelelni...
Szóval hogy is van akkor ez a "testvéreimnek megfelelés"? Van, akinek/aminek meg kell felelni, és ez rendben is van teljesen, HA azok az elvárások vállalhatók és nyíltak. Ez nem testvérség kérdése. Munkahelyemen a munkahelyi követelményeket ismerni és betartani, korrektül együttműködni a munkatársaimmal (és ennek kölcsönös elvárása) - nem testvérség. De megfelelés. Tudatos megfelelés egy adott közegnek, mindkét fél kölcsönös megelégedésére. Ha vállalhatatlanná válik, ott lehet hagyni, mindkét fél kölcsönös megelégedésére.
Na de "testvéreimnek megfelelés?" Akik IGAZÁN testvéreim, időtlen időkön át társaim, akik ismernek és úgy fogadnak el és szeretnek ahogy vagyok, és én is őket - szóval akik IGAZI testvéreim, azoknak NEM KELL megfelelni! Sem egy rólam bennük élő hamis képnek, mert ismétlem, ismernek és szeretnek. Meg nem is várják el, hogy (kimondott, vagy ami még rosszabb: kimondatlan) elvárásaiknak a "testvérség" okán (többnyire egyoldalúan) megfeleljek. Na ők az én igazi testvéreim. Nem is érzem, hogy meg kellene nekik felelnem. Nem is akarják ezt, és én sem várok ilyet tőlük. Együtt zengünk, rokon a rezgésünk, minden megfelelési kényszer vagy erre irányuló elvárás nélkül.
És mivel most már inkább ezekre az együttrezgésekre, a testvérség jeleire figyelek, mint az elvárásokra, szabad lettem az elvárások egy részétől - éppen ezektől a "testvéri elvárásoktól". Akik ilyenekkel voltak irántam, menjenek békével saját útjukon. Akik pedig igazán testvéreim (például akik egy jó szót is szóltak értem mikor hátba támadtak, vagy azokat a jó társaimat akik nem vettek részt ebben), ezerszeresen is áldja meg az Isten

fehermedve 2014.11.11. 12:53:36

Olyan szép a magyar nyelv!

És úgy kifacsarjuk.

Mert mi is az a megfelelés?

Egy válasz. Nem egy felajánlkozás. Nem áldozat hozatal. Hanem egy válasz.

Enikő! Tudjuk jól, hogy beteget nem lehet gyógyítani akarata nélkül. És mivel minden gyógyítás. Minden cselekvés gyógyítás, egész-ségre törekvés segítése, így semmit se lehet akaratuk ellenére.
És amit meg tudnak tenni, azt nem lehet helyettük.

Így ne a testvéreidet hibáztasd, ha többet tettél, mint amit ők akartak, hanem sajnáld őket, hogy betegebbek maradtak, mit amilyen egész-ségesek lehettek volna. De akkor is a legfontosabb. Csak azt lehet gyógyítani aki akarja.

Szóval a megfelelés annyi, hogy ha választhatsz, akkor őt válaszd de neki kell lépnie először. Ha két önéletrajz kerül eléd, a Kisst válaszd és ne a Swarchkopfot.

A tájékoztatás megint külön dolog, az nem megfelelés, szóval ha tudsz valamit és elmondod az tájékoztatás.

Amire jöhet egy igény, és arra a felelet. Az hogy mi a felelet, az pedig a felelőtől függ, de ha van kicsi esze, akkor nem az áldozati bárány, hanem az áldozó, áldást osztó szerepét választja.

Áldás :)
süti beállítások módosítása