Miért is kéne megérteni a Birodalmi szemlélet mibenlétét? Azért mert a Birodalmi szemléletmód, és a nemzetségi szemléletmód szöges ellentétben áll, és ha megértjük, hogy a Magyar Birodalom miben különbözik a heted-hét országtól, azt is megérthetjük, hogy miért vagyunk folyton megvezetve.

Legelőször is azért, mert nem gondolkozunk, és elhisszük, hogy nem Birodalmat, hanem a mi országunkat képviseljük. Eszünkbe nem jut, hogy a Francia Birodalomban a Korzikai Napoleon nem frank-volt, nem korzikai volt, nem breton volt, hanem Francia, és észre sem vesszük, hogy " A „modern” nemzet fogalma a francia forradalom idejére alakult ki, amikor minden Franciaországban, a francia állam területén élő embert – etnikai hovatartozására és nyelvére való tekintet nélkül – a köztársaságelvileg azonos jogokkal rendelkező tagjának, franciának tekintettek."

Tehát magyar is az lett a Birodalomban aki a magyar birodalom területén élt. Ezért is volt fontos Első István számára az idegen befogadása, hiszen számára egy olyan cél jelent meg, ami nem az etnikai, hanem a közigazgatási egységet tartotta fontosnak. 

Így korát megelőzve már az ezredfordulótól fogva egy az etnikai államot megvető, azt judeo-keresztény ideológiával korlátozó és kontrolláló  birodalmat hozott létre, ahol a vezető réteg nem a népeknek (etnikumoknak), hanem az ideológiának volt alárendelve, és azt kellet a leghatásosabb módon képviselnie.

Ennek során a nem csak az etnikai alapon felálló közigazgatás vált ellenségévé és alapította meg helyette a vármegyéket és ispánságokat, hanem az etnikai alapokat támogató korábbi vallás-vallások is, így a mai fogalmak szerinti magyar származású kultúrnemzet teljes elpusztítását tette céljává. Ez azonban nem sikerült.

Se az idő, se a környezet nem tette lehetővé,  mert az őshonos és betelepülő hun-türk nyelvcsaládokból származó jövevények, valamit a kívülről egészen a 15-ik századig érkező etnikai alapú fegyveres és kulturális támogatás miatt, a mérleg nyelvét csak ideiglenesen sikerült elbillenteni, de a visszarendeződés szinte folyamatos volt.

E mellet nagy szerepet kapott az asszimiláció is, ami a kultúrharcban  elsődlegessé vált, hiszen két világszemlélet összecsapásának voltunk frontterülete. Az egyik a magyar etnikai hagyomány szerinti "Isteni teremtő - szeretett teremtés",  a másik, a Római-Magyar Birodalom az "Isteni teremtő - elátkozott teremtés" világszemlélete volt.

Az hogy még erről cikkezhetünk mutatja, hogy nem sikerült az elátkozott teremtésnek maga alá gyűrnie a szeretett teremtést, és a régi tudást. De ez csak úgy sikerülhetett, hogy az etnikai kultúrnemzet asszimiláció útján sok esetben befolyásolta, majd beolvasztotta az elnyomó hatalmat képviselő embereket. Így magának a judeo-keresztény ideológiának is századról-századra erősítést kellet hoznia a nyugati birodalmakból, mivel támogatói folyamatosan fogytak. 

Ez az állapot a török időkkel ért véget, amikor is I. Lipót a Birodalom megerősítése érdekében kiharcolta, ill. megtorlások útján elérte, hogy a rendi gyűlés lemondjon az Aranybulla ellenállási záradékáról, és megszüntette a vallásszabadságot véres térítési hullámot előidézve.

Innentől a "szeretett teremtés" hívei és képviselői végleg elnyomás alá kerültek, és folyamatosan tért veszítettek, miközben a hibás birodalomelképzelés is szedte áldozatait. Így az Etnikai berendezkedést tartók folyamatosan félreértve a birodalmi önazonosságot, a Magyar Birodalom eszméjét félreértve, és összekeverve a Magyarok (Uraságával) országával, olyan belső harcokban veszítettek erőt és tudást, ami a birodalmon belüli érdekcsoportok harca volt, és nem a magyar etnikumé.

Viszont a birodalmi érdekcsoportok a hagyományos értékrendet vallókat előszeretettel használták "puskatölteléknek" és nagy figyelmet fordítottak azok bevonására a háborúikban. Így a kuruc - labanc, református - katolikus, császári - királyi és világháborús, forradalmi  ellentétekben is nagy hangsúlyt kaptak a magyar etnikumot megérintő kérdések, és ezek révén a szabadságban gondolkozó társadalmi rétegek mozgósítása.

Sajnos megállapítható, hogy ezek a küzdelmek mindíg a magyar etnikum, népcsoport nevében, de a magyarság feje fölött folytak, és eredményében kedvező megoldások soha nem születtek.

Ezért tudomásul kell vennünk, hogy a jelenlegi post judeo-keresztényi kurzusban sem lehet, és érdemes a küzdelmekbe belekeveredni, mivel azok minden esetben a magyar értékrend kihasználásával, a magyar értékrend gyengítését szolgálják. 

Így a jelenlegi körülmények között fontos, hogy elfogadjuk és megértsük, hogy az egyetlen lehetőségünk a birodalmi politizálással szemben az etnikai érdek képviselet, ahol a birodalmi küzdelmekbe bár Magyarországra, a magyar szentkoronára, vagy egyéb számunkra kedves és fontos dologra hivatkoznak, nem szabad részt vennünk, hanem e helyet, az önkormányzatiságunkat, és az etnikai közösségeinket kell megerősíteni.