Egyszer a béka meglátta a Bikát, hogy az mekkora, és mivel nagy béka volt, úgy döntött nagy bika lesz. elkezdte magába szívni a levegőt. Dagadt is szépen, növögetett, aztán amikor már több nem fért bele, szétrobbant. Így történt, hogy az ember nem lett hatalmasabb mint isten.    Őőőőő. Mártmint nem így van a vége, de így se rossz.  Hisz erről szól a szó ma. Van a béka aki békának született. És van az ember aki embernek. A maga mindenféle emberi dolgaival. Azzal, hogy éhes, szomjas, pisilnie kell, ahhoz hogy felnőjön fel kell nevelni, és ahhoz hogy megöregedjen fel kell nevelnie másokat. No de van neki valamije, ami nem az ész. Ahogy a békának a hasa képes tágulni egy jó darabig, az embernek az egója hasonló. Oszt akkor gyorsan úgy dönt hogy ő már nem is ember, hanem valami más.

A történelemben és mítoszokban pedig rengeteg lehetőséget talál arra, hogy megtagadja önmagát és más bőrébe bújjon. Így lesznek a fénylények, meg a divatfénylények, meg a küldöttek, meg visszaküldöttek. A baj csak az, hogy se varázsolni, se szántani nem tudnak általában, csak fényezni magukat, és csodálókat gyűjteni.

De azt nagyon.

És Ne higgyük azt, hogy nem hiszem, hogy ilyenek lehetnek. Vannak. Sőt. De aki meg akar haladni valamit, annak először ezt el kell érnie. Így aki gyorsabban akar futni, mint a világbajnok, annak előszőr olyan gyorsan kell futnia mint a jelenlegi világbajnoknak. Aki ember bőrbe született, annak először el kell érnie az emberségének a csúcsára, aztán léphet feljebb, akkor vetheti le a bőrét, és bújhat elő belőle az ami alatta van. És ha azt is megéltük lehet tovább csupaszodni, addig míg a pöre mag, az egy marad.

De ezt csak szívós munkával lehet elérni. Végig küzdve magunkat, az úton, kikerülve a csapdákat. A szellemi és fizikai kísértéseket. Nem elbújva, hanem élve. Végig és megélve azt a sorsot amit most nekünk szánt az ég, és ami biztos hogy nem lehet az, hogy üljünk a barlang mélyén, mert ha az volna, akkor meg se születtünk volna. Vagy az ember egy szem nélküli barlangi lény volna.És az se, hogy másnak képzeljük magunkat, mint amik vagyunk, hisz ha KisPisti volnék, akkor Kispisti vagyok, mert Kispistinek születtem. De ha nem születtem kispistinek, akkor nem lehetek Kispisti.

Kapisti?